A helyi élelmiszerek esetében nincs szükség szállítására, így a transzportálásból származó károsanyag is alacsonyabb értéket képvisel. Ráadásul a kisebb kistermelők általában organikusabban, fenntarthatóbb módon gazdálkodnak, mint az óriási agrárgazdaságok.
Mindezzel nem csak a környezetnek teszel jót, hanem a helyi gasztronómiai hagyományokat is jobban megismered. Ha helyi ízeket kóstolsz, azzal kicsit közelebb kerülsz az adott kultúrához is.
Persze helyiből se mindegy, hogy milyet kérünk
Sokkal “zöldebb”, ha zöldségféléket rendelünk. Illetve olyan élelmiszert, ami minimális feldolgozást igényel. Ha kevesebb a hozzávaló, kevesebb energia kell az elkészítéshez, és az alapanyagok szállításából származó károsanyag kibocsátás is mérséklődik.
Ugyanakkor a zöldség megtermelése kevesebb környezetkárosító hatással jár, mint az állattartás. Vagyis ha igazán “zöldek” szeretnénk lenni, a húst mellőzzük az étteremben is, és állati tejet se fogyasszunk.
Természetesen gazdaság és gazdaság között is óriási a különbség. Hiába van közel egy farm, ha ott környezetkárosító a földművelés.
Egy kutatás szerint az élelmiszer-előállítás során keletkező üvegházhatású gázok 83 százaléka már azelőtt a levegőbe kerül, hogy az áru elhagyná a mezőgazdasági termelőterületet. A szállítás mellett tehát meghatározó maga a termelés folyamata. Vagyis fontos, hogy az adott gazdaságban is törekedjenek arra: a termelés is a lehető legzöldebb legyen.
És, hogy mi számít a közelben előállított élelmiszernek?
Ha 150 kilométeren belülről származik egy élelmiszer alapanyag, az még helyinek tekinthető. Ez egy globálisan elfogadott szabály… De nyilván minél közelebbről származik egy alapanyag, annál jobb. Például: nem is gondolnánk, de sokat számít az is, ha van saját fűszerkertje egy étteremnek…
Szóval ezt is vedd figyelembe, amikor rendelszt valamit. Legyél zöld, amennyire csak lehet az éttermi fogyasztás tekintetében is.
Nézz körül a sárvári szállások között és válassz olyat, ahol hozzád hasonlóan fontosnak tartják a környezet védelmét.