Az AniYume klub májusi találkozóján a japán hercegnők és császárnők életével,
szokásaival ismerkedhetünk meg.
Bár Japánt a történelem folyamán általában férfiak irányították, voltak olyan idők is,
amikor női kézbe került a hatalom. Összesen nyolc olyan császárnőről tudunk, akik
valóban hivatalosan vezették az országot, és nemcsak mesés történetek alakjaiként
léteztek.
A májusi klubnapon sok érdekességet tudhatunk meg erről a nyolc különleges nőről,
valamint arról, hogy milyen is volt régen Japánban hercegnőként felnőni, majd
uralkodónővé válni. A császári udvarban – különösen a Heian-kor idején – a nők
jelentős kulturális befolyással rendelkeztek, részt vettek az udvari élet kifinomult
szertartásaiban, és aktív támogatói, gyakorlói voltak a művészeteknek. Ez nem is
csoda, hiszen a legendák szerint a japán császári család hatalma és vérvonala
egyenesen Amaterasu istennőig vezethető vissza.
Érdekesség, hogy a japán császári ház (a Yamato-dinasztia) ma a világ legrégebbi,
folyamatosan uralmon lévő dinasztiája: kb. 2700 évvel ezelőttre teszik az uralkodása
kezdetét. Akárcsak a császárok, úgy Japán császárnői is nagy tetteket hajtottak
végre: például Suiko (ur. 593–628) császárnő támogatta a 17 cikkelyes alkotmány
létrehozását, amely a konfuciánus és buddhista elveken alapuló bürokrácia alapjait
fektette le. Genmei császárnő pedig 710-ben áthelyezte a fővárost Narába, ami a
japán kultúra aranykorának kezdetét jelentette.
Az előadáson hallhatunk pár hercegnőkkel kapcsolatos legendát is. Bemutatásra
kerül, hogyan öltözködtek a különféle korszakokban a japán arisztokrácia hölgy
tagjai, és hogy napjainkban, hogy él a császári család: kik a ma is élő nő tagjai, és
mennyi az esélye annak, hogy egyszer újra női uralkodó ülhet majd a Krizantém
trónon.
A találkozón természetesen ismét lesz manga-sarok is.
A belépés díjtalan.
