Nagy-L. István történész A mohácsi csata. Ami a csatatéren történt című könyvének
bemutatóján új szempontok alapján ismerhetjük meg a magyar történelmet.
Ötszáz év telt el az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata óta, mégis kevés olyan
eseménye van a magyar történelemnek, amely ennyi kérdést, vitát és érzelmet
ébreszt. A „mohácsi vész” nemcsak egy elvesztett ütközetet jelent, hanem az
évszázadok óta a középkori Magyar Királyság bukásának, egy korszak lezárulásának
jelképe.
Mégis vajon mennyit tudunk magáról a csatáról? Mi történt azon a nyár végi napon,
kik és milyen fegyverekkel küzdöttek, s milyen döntések vezettek a végkifejlethez?
Ezekre a kérdésekre keresi a választ Nagy-L. István történész A mohácsi csata – Ami
a csatatéren történt című, 2026-ban, a Peko Kiadónál megjelent könyve.
A térképekkel kiegészített, mintegy 350 oldalas munka a csata ötszázadik
évfordulójára nem egyszerűen újrameséli a jól ismert történetet. A szerző a
hadtörténet nézőpontjából, az írott forrásokat a legújabb régészeti és
fegyvertörténeti kutatások eredményeivel összevetve igyekszik rekonstruálni az
ütközet legvalószínűbb menetét.
Hogyan állt fel a magyar hadrend? Milyen erőt képviseltek a szemben álló seregek,
és miként harcoltak a janicsárok, a szpáhik vagy a magyar gyalogosok és lovasok?
Mit tudhatott a helyzetről Tomori Pál, és milyen mozgástere volt II. Lajos királynak és
a hadvezetésnek?
A kötet a katonai erőviszonyok, a fegyverzet és a taktikai döntések vizsgálatával
közelebb hozza az olvasóhoz a csatatér valóságát, miközben világosan jelzi azt is,
ahol a források nem engednek biztos választ.
A könyv egyik fontos célja, hogy felülvizsgálja a Moháccsal kapcsolatos makacs
közhelyeket.
Nagy-L. István a tavalyi sárvári Mohács konferencián is részt vett, melyen új
megfontolásokat tett Batthyány Ferenc horvát-szlavón bán szerepéről. Könyvében a
szerző nem kész ítéleteket mond, hanem a lehetőségeket és a korlátokat mérlegeli.
Értelmezésében a magyar haderő jelentős erőfeszítéssel készült az összecsapásra,
katonái pedig elszántan harcoltak a túlerővel szemben.
A kutatás közben maga Mohács is új arcát mutatja. A csatatér régészeti vizsgálata, a
feltárt leletek és tömegsírok, valamint a régi szövegek újbóli értelmezése nemcsak
részletekkel gazdagítja tudásunkat, hanem arra is emlékeztet, hogy a történelem
nem változatlanul továbbadott történetek gyűjteménye.
Minden nemzedék új kérdéseket tesz fel a forrásoknak, és néha a régóta
bizonyosnak hitt magyarázatokat is újra kell gondolnia. Az új felismerések olykor
nem új dokumentumokból, hanem a már ismert adatok más szempontú
vizsgálatából születnek.
A könyvbemutatón a szerzővel együtt járhatjuk körül, mit tudunk ma az 1526-os
ütközetről, mi maradt vitatott, és hogyan változtatja meg a tudományos kutatás a
Mohácsról kialakult képünket. Várjuk mindazokat, akiket érdekel a magyar
történelem, a hadtörténet és az a kérdés, hogyan választható el egy ötszáz éves
esemény történeti valósága a köré épült nemzeti emlékezettől.
A könyvbemutató házigazdája Takács Zoltán Bálint, történész-turkológus, a Nádasdy
Kulturális Központ igazgatója.
A belépés díjtalan.
2026. 11. 16. 9:41 Könyvbemutató a mohácsi csatárról Sárváron
https://sarvarvar.hu/konyvbemutato-a-mohacsi-csatarrol