Régi írások, titkos üzenetek, macskanyomok a kódexlapokon. Többek közt ezekről is
szó lesz következő dísztermi előadásunkon. A múzeum dísztermében a könyvek és
az írás történetét járjuk be az ókortól a Sylvester Jánosig.
Dísztermi előadássorozatunk ezúttal a régi írások és könyvek izgalmas világával
ismertet meg minket. Vendégünk Bilkei Irén főlevéltáros, a Zala Vármegyei Levéltár
címzetes igazgatója, aki közérthetően, sok példával és történettel mutatja be,
hogyan született meg a magyar hivatalos írásbeliség.
Kiderül, milyen volt a mindennapi írásbeliség a római korban, mit árulnak el a
feliratos kövek Savariából, miről üzentek egymásnak az emberek a falakra,
edényekre firkantott rövid szövegekben, és hogyan hívtak meg valakit akár egy
születésnapi mulatságra. Megismerjük a rómaiak kedvelt íróeszközeit is, a viaszos
fatáblát és a stylust, amellyel írni és törölni is lehetett, illetve a papiruszt és a
koromból vagy gubacsból készült tintát.
Az előadás bemutatja, hogyan őrizte meg Bizánc és III. Béla király udvara a római
írásbeliség hagyományát, és miként született meg az a híres 1181-es oklevél,
amelyhez a magyar hivatalos írásbeliség kezdetét köthetjük. ismerő III. Béla király
ugyanis ezzel az oklevéllel elrendelte, hogy „…a mi felséges kihallgatásunkon
megtárgyalt minden ügy írott bizonysággal megerősíttessék…”. Szó esik a királyi
kancelláriáról, a conservatoriumról és az archivumról, vagyis az első „levéltárakról”,
valamint a hiteleshelyekről, amelyek a mai közjegyzők elődjei voltak, zalai és vasi
példákkal illusztrálva.
Ellátogatunk a kolostorok világába is, ahol a kódexíró szerzetesek nemcsak szent
szövegeket másoltak, hanem néha saját megjegyzéseiket is. Sőt néha egy óvatlanul
a lapokon átsétáló macska is otthagyta mancsnyomát a lapokon. Megtudjuk, hogyan
született meg a ma ismert könyvforma a római viaszos táblák összekapcsolásából,
és melyek voltak a középkori Nyugat-Dunántúl első könyvei.
A történet a nyomtatott könyvek koráig vezet, szó lesz a Budai Krónikáról, az első
Magyarországon nyomtatott könyvről (1473), és arról is, hogyan kapcsolódik
mindehhez a reformáció. A sárvári helyszín pedig különösen indokolt, hiszen itt
jelent meg 1541-ben Sylvester János híres Újszövetség-fordítása, és Sárvár a legelső,
teljes terjedelmében magyar nyelvű könyv kiadásának helyszíne is.
Az este mindazoknak szól, akiket érdekel, hogyan lett a falra karcolt rövid
üzenetekből, az oklevelekből és a kézzel írt kódexekből a ma jól ismert könyv, és
milyen történeteket őriznek a régi lapok. Várjuk azokat is, akik csak egy tartalmas,
mégis könnyed, történetekben gazdag előadásra vágynak a múzeum dísztermében.
A belépés díjtalan.
