A múzeum tematikus tárlatvezetés-sorozatának következő találkozóján a sárvári vár
bajor korszakára irányítjuk a figyelmet. Pünkösd vasárnap egy patinás európai királyi
dinasztia története elevenedik meg.
A Nádasdy Ferenc Múzeum tematikus tárlatvezetés-sorozata a sárvári vár bajor
korszakát mutatja be. Egy olyan időszakot, amely döntően formálta Sárvár arculatát
és helyét Európa térképén. A Bajor örökség című kiállításunk nem pusztán egy
uralkodócsalád története, hanem porcelánok, ezüst utazókészletek, tapéták,
fényképek és dokumentumok sűrű hálója rajzolja ki, miként fonódott össze a
modenai hercegi és a bajor királyi család sorsa a Rába-parti kisvárossal, Sárvárral.
Kiindulópontunk a modenai Este-család 19. századi birtokszerzése, amelynek
nyomait ma is őrzik a vár átépített belső terei, a díszteremhez kapcsolódó szalonsor
kályhái, ajtói és tapétái. E korszak teremtette meg azt a miliőt, amelybe később a
Wittelsbachok érkeztek.
Tárlatvezetésünkön a hangsúly azonban a bajor időszakon lesz, mely 1868-ban
kezdődött, amikor Mária Terézia Dorottya modenai hercegnő és Lajos bajor herceg
házasságot kötött Münchenben, de a boldog esemény egyben Sárvár történetét is
meghatározta. A feleség örökségéhez tartozott ugyanis a vár és a kiterjedt
uradalom, amelyet később fiuk, Ferenc herceg örökölt meg, s amely a két
világháború között a család tényleges otthonává vált.
A vezetés során kilépünk a várból, és Európa térképére helyezzük a Wittelsbachokat.
Szó esik arról, kik voltak, milyen szerepet játszottak a kontinens történetében, mit
köszönhettek Napóleon politikájának, és mit a német császárság korának.
Kiemelt szerepet kap III. Lajos bajor király, aki még hercegként szerette meg Sárvárt,
de uralkodóként is ragaszkodott hozzá. Megidézzük sárvári gazdálkodási
tevékenységét, a birtok modernizálásának lépéseit és azokat a látogatásokat,
amelyek minden alkalommal igazi társadalmi eseménynek számítottak.
Nem marad háttérben felesége, Mária Terézia Dorottya sem:, aki művelt, zenélő,
festő, botanikában jártas asszonyként nagyban hozzájárult ahhoz a kulturális
közeghez, amelyben a család élete zajlott.
A két világháború közötti időszakban Ferenc herceg és családja már otthonként
lakta a várat. A fényképek és tárgyak segítségével bepillantunk a mindennapokba:
gyerekszobák, játékokkal teli folyosók, toronyhasználat, családi étkezések, esküvők,
jótékonysági rendezvények, kirándulások – és a hétköznapi részletek, mint a
gyerekek fogszabályozása.
Történet egyik legizgalmasabb szála a bajor kincs históriája. Mikor rejtették el, mikor
és hol bukkantak nyomaira, hogyan vezetnek egyes szálak egészen múzeumi
leltárkönyvek bejegyzéseiig? Mintha egy történelmi nyomozás részesei lennénk.
A pünkösdi tárlatvezetés a Bajor örökség kiállítás termeiben, a múzeum
hagyományos jókedvével és sok izgalmas történettel várja a látogatókat. A
tárlatvezető Takács Zoltán Bálint, történész, a Nádasdy Kulturális Központ igazgatója
lesz, aki a kiállítás forgatókönyvét írta és egyben a tárlatot rendezte.
Múzeumi belépőt nem kell külön váltani, a részvételhez elegendő egy jelképes,
1.500,- forintos programjegy megvásárlása.
