Amikor végre elérkezik a várva várt nyaralás, teljesen természetes, hogy kényelmet szeretnénk. Egy kiadós strandolás vagy városnézés után jó érzés belépni a szállodai szobába, ahol kellemesen hűvös levegő fogad. A klíma tehát nem luxus – de nem is lehet korlátlanul használt, következmények nélküli eszköz.
A baj az, hogy világszinten a hűtés már most is a teljes energiafogyasztás mintegy 10 %-át teszi ki. És a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint ez 2050-re megduplázódhat, ha nem változtatunk a szokásainkon. Márpedig a nyaralás alatt használt klímák is nagyban hozzájárulnak ehhez. Az üres szobákban magukra hagyott légkondik, a túlzott hűtés vagy az egész nap feleslegesen működő berendezések mind ott hagyják az ökológiai lábnyomukat – csak épp mi nem mindig látjuk azonnal.
Sokan gondolják, hogy „ez csak egy hét”, vagy „egy szállodai szoba nem oszt, nem szoroz”. De gondolj bele: egy-egy népszerű tengerparti vagy nagyvárosi szállodában akár több száz szoba is működik napi 24 órában. Ha mindegyikben megy a klíma még akkor is, amikor senki sincs bent, az már nagyon is számít.
A jó hír az, hogy sok szállodában ma már kulcskártyás rendszer működik, ami automatikusan kikapcsolja az áramot – így a klímát is –, amikor kiveszed a kártyát és elhagyod a szobát. Ez önmagában egy szuper ötlet. Csak épp sokan kijátsszák a rendszert: másik kártyát hagynak a foglalatban, hogy a hűtés folytatódjon akkor is, amikor senki sincs a szobában. Ezzel viszont teljesen kiiktatjuk az energiatakarékos funkció értelmét.
A klíma használata nem ördögtől való, de érdemes tudatosan bánni vele. Szakértők szerint a hőmérsékletet elég 24–26 fok között tartani – ez már bőven kellemes, de nem terheli túl sem a szervezetünket, sem az energia hálózatot. Emellett van egy roppant egyszerű trükk, amit sokan elfelejtenek: a redőny vagy a sötétítő használata napközben. Ha nem süt be a Nap, sokkal lassabban melegszik fel a szoba, így a klímának is kevesebb dolga lesz. Ezáltal kevesebb áram fogy, kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe – de a komfort ugyanaz marad.
Az IEA becslései szerint csak a klímaberendezések globális CO₂-kibocsátása évente közel 1 gigatonna – ez majdnem annyi, mint Japán teljes éves kibocsátása. És ez a szám még növekedni fog, ha nem kezdünk el másként hozzáállni.
Nem arról van szó, hogy nyáron szenvedni kellene a melegben, vagy hogy bűntudattal kellene nyaralni. Csupán arról, hogy képesek vagyunk okosan dönteni. Egy hűvös szoba jól esik – de még jobban esik, ha tudod, hogy nem hűtöttél egész nap feleslegesen egy üres helyiséget.
A kényelem és a tudatosság nem zárja ki egymást. Csak egy kis figyelem kell hozzá. Ha legközelebb nyaralni mész, gondolj erre a kis, láthatatlan gesztusra. Nem kerül semmibe, de annál többet számít.