Nádasdy-vár
Ha Sárvárra jössz, a Nádasdy-várat látnod kell (kívülről és belülről is).
A Nádasdy Ferenc Múzeum nyitva tartása és elérhetőségei
Szeptember – Június
- Kedd – vasárnap: 09:00 – 17:00
- Hétfő: zárva
Július – Augusztus
- Kedd – vasárnap: 09:00 – 17:00
- Hétfő: zárva
Elérhetőség:
- Cím: 9600 Sárvár, Várkerület 1. (Nádasdy-vár)
- Telefon: 06 95/320-158
- E-mail: info@nadasdymuzeum.hu
- Web: www.nadasdymuzeum.hu
Keresd a Sárvár.hu-n a szív ikont, és add hozzá a kedvencekhez a praktikusnak talált információkat! A böngésződ az így létrehozott gyűjteményt megjegyzi, de e-mailben is továbbíthatod azt magadnak. A saját gyűjteményedet a jobb felső sarokban lévő szív ikon alatt találod.
A vár a település névadója. A Sárvár nevű várat elsőként 1288-ban említette oklevél. Neve mutatja, hogy eredetileg mocsarakkal körülvett földvár lehetett.
A feudális anarchia időszakában – 1288-1327 között – a Kőszegi – család birtokolta. Köcski Sándor országbíró 1327 – ben visszafoglalta Károly Róbert király számára. Az erősség 1390 – ig a király birtokába maradt. Luxemburgi Zsigmond 1390 – ben Kanizsai János esztergomi érseknek és testvéreinek ajándékozta, és a család kisebb megszakításokkal 1534 – ig birtokolta.
Az idők során Sárvár jelképévé vált Nádasdy-vár szinte teljes egészében bejárható. A múzeumban tárlatvezetés is kérhető, ami abban is segít, hogy a vár meglátogatása valóban egy élvezetes időutazás is legyen.
A 13 – 15. század során több ponton építkeztek a vár területén. A mai palotaépület délnyugati kiszögelésében a 13. század végén háromszintes torony épült, amelyhez kőből készült várfal csatlakozott. A tornyot később két háromszintes épületrésszel és díszes helyiségekkel bővítették. Az északi – A – és a nyugati – B – – szárnyak jelentős része is e korból származik, amelyek egy zömök kis toronnyal csatlakoztak egymáshoz. A gazdasági épület udvarán középkori épület maradványait tárták fel. Az írásos források szerint a 16. század elején is komoly építkeztek folytak a várban, amelyek emlékei a kaputoronyalj két oldalán kialakított, ma is látható ülőfülkék.
A múzeum tárlatai lehetővé teszik, hogy megtudjuk, milyen volt az élet a 16. században, de a török korba utazni Sárvár egyik legnépszerűbb fesztiválja is segít. Ez a Nádasdy Történelmi Fesztivál, ahol korhű jelmezbe öltözött hagyományőrzők kalauzolják a látogatókat a vár akkori életébe. Erről itt tudhatsz meg többet.
Nádasdy Tamásnak Kanizsai Orsolyával 1534 – ben kötött házassága révén a hatalmas Kanizsai vagyont a Nádasdy – család örökölte. Nádasdy Tamás idején a reneszánsz jegyében megújult a vár. A délnyugati épületegyüttest egy háromszintes szárnnyal bővítették (D szárny). Az épület számára kőkeretes reneszánsz ablakokat is faragtak, amelyek közül egyiknek a maradványa a könyvtár bejárata felett látható. A középkori épület kibővítésével 1554 – 55 – ben készült el a napjainkban is látható keleti – B – szárny. Két oldalán a homlokzatból kilépő épületrészt emeletek, amelynek kőkeretes ajtaja ma is e szárny egyik bejárataként szolgál. A földszintjén reneszánsz árkádsor húzódott nyitott, boltozott folyosóval. Az emeleti részen faoszlopokra támaszkodó nyitott, fafödémes folyosót alakítottak ki. A kaputorony 1560 – ban kapta a szép reneszánsz stílusú kapuépítményét. A török előrenyomulása miatt Nádasdy Tamás idején a palotaépítkezésekkel párhuzamosan – 1551 – től – folyt a védművek megerősítése. Sárvár a Rábára támaszkodó negyedik védelmi vonalba tartozott. A napjainkban is látható óolasz bástyás védőövet Nádasdy Ferenc és Nádasdy Pál építette 1588 – 1615. között.
Az igényesen építkező Nádasdy Ferenc országbíró nevéhez fűződik a vár kiépítésének utolsó, nagyszabású fázisa. A munkák 1644 – ben kezdődtek feltehetőleg az északi – A – szárny kibővítésével, amely összefüggésben lehet a főúr Eszterházy Anna Júliával kötött házasságával. A kaputornyot napjainkban is használatos dongaboltozatos kapualj közbeiktatásával összekötötték a palotaépülettel, felette pedig kialakították a teknőboltozatos díszteremet, ami a magyarországi barokk művészet legszebb belső terei közé tartozik. A mennyezetfreskókat Hans Rudolf Miller festette 1653 – ban. A képek a tizenöt éves háború (1591 – 1606) törökkel vívott csatáit ábrázolják. Az országbíró e freskókkal a nemesi őstisztelet jegyében nagyapjának, Nádasdy Ferencnek kívánt emléket állítani. A díszterem stukkói Andrea Bertinalli munkáját dicsérik. A palota délnyugati középkori eredetű, illetve Nádasdy Tamás által épített háromszintes épületét (D szárny) kétszintesre bontották vissza. Az udvari beugrásokat megszüntették. Ezzel főtömegében kialakult a napjainkban is látható zárt udvarú, egységes homlokzatú várkastély. Elkezdték a keleti és déli szárny (B és C szárny) találkozásánál a Szűz Mária kápolna létesítését. A Nádasdyak európai viszonylatban is jelentős műgyűjteményét, a sárvári tárházat szintén a várban őrizték.
Nádasdy Ferencet 1671 – ben a Wesselényi – féle összeesküvésben való részvételéért kivégezték. I. Lipót császár 1677 – ben Draskovich Miklósnak és feleségének, Nádasdy Krisztinának adományozta a teljesen kifosztott várat. A hadműveletekben utoljára a Rákóczi – szabadságharc során játszott szerepet. Sárvár sohasem került fel a lerombolandó várak listájára. A falak és a bástyák lebontására később sem került sor. A Draskovich – család idején a várkastély állaga erősen leromlott. Az enyészettől való megmentése a 18. század derekán kezdődött. Szluha György tábornok földesurasága idején készülhettek a toronyszoba mitológiai tárgyú freskói. Szily Ádám megrendelésére 1769 –ben Dorffmaister István megfestette a díszterem oldalfalain látható ószövetségi témájú, barokk stílusú freskókat. Az északi – A- szárny emeleti szobáinak faliképei 1770 táján készülhettek.
A várat és az uradalmat 1803 – ban a Habsburg – Estei – család vásárolta meg. Habsburg Ferdinánd főherceg és fia, IV. Ferenc modenai uralkodó nevéhez fűződik az épületek restaurálása, a reneszánsz árkádsor befalazása, a várhoz vezető téglahíd építése, a várárok feltöltése, amelyhez felhasználták a várfalak földtöltését. Egységes arculatot kapott a palotaépület udvari homlokzata. A várudvaron a felújítás emlékére 1813 – ban emléktáblát helyeztek el.
A vár tulajdonosai 1875 – től III. Lajos, az utolsó bajor király és hitvese, Estei Mária Terézia Dorottya főhercegnő volt. A vár ekkor egy 15. 500 kat. holdas, 18 majorból álló, korszerű erőgazdálkodást folytató, híres ménessel rendelkező uradalom központját alkotta. Ennek tanúi a vár gazdasági épületei is. III. Lajos az utolsó bajor király 1921 – ben a várban hunyt el. A bajor hercegi család 1945 – ig maradt a vár birtokosa.
A múzeumban a Nádasdy-huszárok történetével is megismerkedhetnek az ide látogatók. Ahogy a nadasdymuzeum.hu oldalon is fogalmaznak: A legmagyarabb fegyvernem, a huszárok történetét a Nádasdy Ferenc Múzeum állandó kiállításon mutatja be a kezdetektől a II. világháború végéig.
A Nádasdy – várnak a II. világháború után több éves hánytatott sors jutott osztályrészül, majd az 1960 – 70 – es években történt felújítás követően a város kulturális életének központjává vált. Napjainkban a Nádasdy – vár Művelődési Központ és Könyvtár mellett a Nádasdy Ferenc Múzeum működik falai között. A vár ad otthont a város kulturális rendezvényeinek. Az óolaszbástyás védőöv rekonstrukciója 2005-2006 – ban valósult meg.
A Nádasdy – várat a várárok helyén létesült gyönyörű zöldövezet, a Várpark veszi körül. A nyugati rész parkosításához a modenai uralkodók fogtak hozzá az 1810 – es években. A várárok keleti és déli részén Eőry Vilmos városbíró 1931 – ben közparkot hozott létre. A Várpark helyi jelentőségű védett természeti érték.
Kossuth tér
Sárvár fő terén is számos látványosság vár rád.
A Posta térhez hasonlóan a városháza előtti Kossuth tér egyik legnépszerűbb látványossága a szökőkút. Ami szintén fény- és hangjátékkal szórakoztatja az oda kilátogatókat.
Sárváron, a Kossuth téren azonban nem ez az egyetlen látványosság. Itt található ugyanis a város I. és II. világháborús emlékműve. A szobor egy rohamot vezérlő Nádasdy-huszárt formáz, ami Krausz Ferenc öntödéjében készült. Míg a talapzat a szombathelyi Kondor kőfaragó testvérekhez köthető. Ezen egyébként egy süllyesztett bronz dombormű is látható, ami Szent Lászlót ábrázolja, amint a sziklából vizet fakaszt. Az emlékmű ezen része Tóth István munkája.
De ha már a Kossuth téren járunk, a városházát is csodáljuk meg. Az épület 1878 és 1882 között épült, viszont a főtérre néző erkélye már a XX.században készült. A látnivaló Geschrey Lajos sárvári építész legfőbb alkotásai közé tartozik.
Ugyanakkor a Kossuth téren nem csak látványosságokat találnak a Sárvárra érkezők. Naponta több alkalommal harangjáték is hallható itt. Méghozzá az alábbi időpontokban:
Harangjáték időpontok – Kossuth tér
09.01-05.31.: 11:00, 16:00, 17:45
06.01-08.31.: 11:00, 16:00, 18:45, 21:00
Keresd a Sárvár.hu-n a szív ikont, és add hozzá a kedvencekhez a praktikusnak talált információkat! A böngésződ az így létrehozott gyűjteményt megjegyzi, de e-mailben is továbbíthatod azt magadnak. A saját gyűjteményedet a jobb felső sarokban lévő szív ikon alatt találod.
A Kossuth téren, mint a város fő terén természetesen számos programot is szerveznek. A nyári városi események nagy része például rendszeresen itt zajlik. Ezekről részleteket a programok alatti menüpontunkban találsz.
Posta tér
Egy sárvári látnivaló, ahol a fény, a zene és a víz közös “játékát” csodálhatjuk meg. A Nádasdy-vár után az utóbbi évek egyik legnépszerűbb sárvári látnivalója lett a Posta tér.
A 2014-ben átadott, a város központjában lévő téren ugyanis egy 72 fúvókával rendelkező, LED-lámpákkal megvilágított interaktív szökőkút található. Ami kapott egy plusz funkciót is. Mégpedig azt, hogy ha valaki rálép a szökőkút előtti kőre, a vízsugár megáll, így be lehet sétálni a kút közepéig. A teret egyébként háromféle díszkővel burkolták, számos fát és bokrot is ültettek, amik mára lassan árnyékot is tartanak a térre érkezőknek. A viszonylag új sárvári látnivaló mellett természetesen padok is találhatók, így a nyáresti fény- és zenejáték kényelmesen, ülve is megtekintető. De a teret nem csak nyáron érdemes felkeresni. Ősszel és télen, akár egy wellness hétvége alkalmával is célszerű kilátogatni. Ugyanis számos szabadtéri rendezvényt tartanak itt. A sárvári adventi vásár, a farsangi programok is ilyenek.
Szökőkút fényjátékának időpontjai – Posta tér
A szökőkút “műsora” naponta 11:30, 15:30, 17:30 és 19:30-kor tekinthető meg.
Keresd a Sárvár.hu-n a szív ikont, és add hozzá a kedvencekhez a praktikusnak talált információkat! A böngésződ az így létrehozott gyűjteményt megjegyzi, de e-mailben is továbbíthatod azt magadnak. A saját gyűjteményedet a jobb felső sarokban lévő szív ikon alatt találod.
Amihez hasonló látványosság a Kossuth téren is található. Akár rövidebb wellness hétvégére, akár hosszabb családi nyaralásra jössz hozzánk, ide is látogass el mindenképpen!
Sárvári református templom
Tegyél egy sétát a sárvári református egyházközség templomához is!
A Sárvári Református Egyházközség történelmi léptékkel mérve igencsak fiatal közösség.
A sárvári református templom építéséről 1995. februárjában határozott a presbitérium. Az alapkő letételére 1995. szeptember 3-án került sor. Ahogy a reformatussarvar.hu oldalon írják, a templom a háborúban, a hadifogoly táborokban meghaltaknak, a deportáltaknak és a háború minden áldozatának emléket állít. Erre a templom neve is utal: „Európa népei megbékélésének temploma“. Sárvár ezen látványosságát Hajdú István tervezte, a statikai tervező Lőrincz Csaba volt. A templom mellett található a gyülekezet központi épülete és a lelkészlakás is. A templomszentelés 1998. október 10-én volt, viszont az épület ekkor még nem készült el. A munkálatok ezután még évekig folytak.
Sárvári református templom címe és elérhetőségei, istentiszteletek időpontja
A templom címe: Sárvár, Várkerület 7.
Telefon: 95/322380, 30/6786645
E-mail: szentgyorgyil(kukac)freemail.hu
Az istentisztelet vasárnaponként 10 órakor kezdődik, amivel egyidőben gyermek-istentiszteletet is tartanak.
Keresd a Sárvár.hu-n a szív ikont, és add hozzá a kedvencekhez a praktikusnak talált információkat! A böngésződ az így létrehozott gyűjteményt megjegyzi, de e-mailben is továbbíthatod azt magadnak. A saját gyűjteményedet a jobb felső sarokban lévő szív ikon alatt találod.
Szent László katolikus templom
A Sárvár mezőváros piacterén álló középkori eredetű Szentháromság kápolnát 1645-ben kezdte átépíttetni a két évvel korábban katolikus vallásra visszatért Nádasdy Ferenc országbíró.
A kivitelező Pietro Orsolini volt. A görög kereszt alaprajzú templomot Szent László tiszteletére szentelték fel. E korai templom a mainak egyharmadát tette ki. A Rákóczi-szabadságharc idején a várossal együtt elpusztult templomot 1732-ben építették újjá, a tornyát pedig szintén 1732-ben építették fel. A barokk templom 1830-ban két boltszakasszal bővült, így latin kereszt alaprajzúvá vált.
A templom felszentelésére az 1730-as években került sor, amiről egyházlátogatási jegyzőkönyvek is beszámolnak. Ezekből derül ki az is, hogy az eredeti főbejárat a nyugati oldalon volt, a mostani bejáratot a keleti oldalra rátapadó szentély elbontása után alakították ki 1926-ban. A templom ma látható formáját egyébként 1927-ben érte el.
A ma is látható főoltárt a kegyúr, IV. Ferenc modenai uralkodó édesanyja, Estei Mária Beatrix adományozta. A nyugati klasszicista homlokzatot is ekkor kapta. A város lakosságának növekedése, s a templom állagának rohamos romlása miatt 1926-27-ben átépítésére került sor. A vezető építész, Petrovácz Gyula mellett helyi mesterek is dolgoztak a kivitelezésen. A toronytól keletre eső részeket lebontották, így elpusztult a templom legrégebbi része is. Az új templom két oldalhajóval növekedett, a szentély a nyugati részre került, a keleti oldal pedig klasszicizáló homlokzatot kapott. Ekkor készült a szentélyre nyíló kegyúri karzat is. Az ónozott üvegablakok is ekkori építkezések emlékei. Alkotójuk Zsellér Imre budapesti üvegfestő volt. Az új templom freskói Z. Soós István kaposvári művész festette 1938-1939- ben. A templomtérben látható Sárvár első köztéri szobra: a szomorkodó Krisztus oszlopa, amelyet 1701-ben készíttetett Gayer Mátyás tiszttartó és felesége, Szundi Erzsébet.
A Szent Miklós katolikus templom – Itt temették el Tinódi Sebestyént
Sárvár egykori plébániatemploma az 1912-ig közigazgatásilag önálló Sáron álló középkori eredetű katolikus templom volt.
A templom első írásos említése 1454-ből származik, de már akkor is régi épületnek számított. A középkori eredetére vall gótikus stílusú tornya, keleti tájolása, az ablakok déli elhelyezése, s a tornyon 1758-ban még létező régi szobrok. Mai alakját a 19-20. századi átalakítások során nyerte el. Az 1830-as vagy az 1868-os átalakítás során festett fa mennyezetét cseh süvegboltozatra cserélték. A 20. századi átalakítás folyamán neogótikus külsőt kapott. Kultúrtörténeti jelentőségét az adja, hogy a templomot körülvevő régi temetőben vagy a templomtérben temették el 1556. január végén Tinódi Lantos Sebestyént, a török-magyar harcok krónikását.
A templom mai formáját egy 1868-ban végzett renoválás után nyerte el, amit Geschrey Lajos sárvári építész vezetett. A szószék és a főoltár is Schwarz Alajos sárvári asztalosmester nevéhez kötődik. Előbbi 1859-ben, utóbbi 1861-ben készült. Ugyanakkor a ma is megtekinthető Jézus Szíve-oltár is ebben a korban került a templomba, ahogy az örökmécses és a vörösmárvány szenteltvíztartó, a lourdes-i kápolna és a szobor is.
1933-ban a templomot ismételten felújították, parkosították a környezetét. A Szent Miklós püspököt ábrázoló oltárkép az 1950-es évektől díszíti a templomot. A mű Friedlinger Jenő festőművész alkotása.
A templomtérben Kondor János sárvári festőművész Szent Erzsébetet és Nepomuki Szent Jánost ábrázoló festményei tekinthetők meg.
A felújított Szent Ágoston-szobor pedig 2014-ben került a sárvári templomba.
Érdekesség, hogy egyes történészek szerint 1556-ban itt (a templomot körülvevő régi temetőben) temették el a török-magyar harcok krónikását, Tinódi Sebestyént. Neki állít emléket a szentély külsejében elhelyezett, Rumi Rajki István szobrászművész által készített emléktábla.
Szentmisék az alábbi időbontokaban látogathatók.
évszak | hétfő | kedd | szerda | csütörtök | péntek | előeste | vasárnap |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| nyár | 18:30 | 18:30 | 18:30 | 18:30 | 18:30 | 18:30 | 08:00 és 10:00 |
| tél | 18:00 | 18:00 | 18:00 | 18:00 | 18:00 | 18:00 | 08:00 és 10:00 |
Szent Márk katolikus templom – itt található Dunántúl egyik legérdekesebb román stílusú látnivalója
A rábasömjéni Szent Márk-templom a vár mellett az egyetlen Árpád-kori eredetű alkotás Sárváron. Első írásos említése 1288-ból való.
A XIII. században még Szent Péter, a XVII. század végén már Szent Márk nevét viselte. Román kori eredetre emlékeztetnek tornyának ikerablakai, bélelt kapuzata, a sekrestye bejárataként használt román stílusú kapuzat, s az épület keletelt tájolása. Sárvár egyik népszerű látványosságát 1775-ben barokkos ízlés szerint renoválták. Nagyjából 150 év után aztán újra felújításra és bővítésre került sor. 1933-ban neoromán külsőt kapott az épület. Így gyakorlatilag szinte teljesen eltűntek az eredeti stílusjegyek. 1973-ban ugyan történtek próbálkozások, hogy feltárják a középkori részleteket. A nyugati oldalon például kibontották a torony XIII. századi, félköríves ikerablakait és a szintén román stílusú, lépcsős oszlopbélletű, vimpergás oromzatú kapuzatot is. Viszont egy későbbi felújítás miatt ezek már egyáltalán nem láthatók. Jelenleg sajnos csak a déli sekrestye kapuzatának kőkerete emlékeztet a régi időkre. Viszont ezt a látványosságot mindenképpen érdemes megnézni, ha Sárváron jársz, ugyanis a szakértők ezt a kőkeretet tartják a Dunántúl egyik legérdekesebb román stílusú emlékének. Gyere el Sárvárra, nézd meg Te is! Akár egy szentmise alkalmával, amiket az alábbi időpontokban tartanak.
| évszak | csütörtök | vasárnap |
|---|---|---|
| nyáron | 18:00 | Ünnepnap is 11:00 |
| télen | 17:00 | Ünnepnap is 11:00 |
Ha eljössz, Pruzdik József festőművésznek a templomtérben lévő alkotásait is tekintsd meg! Ezeken a freskó technikával készült műveken négy Szent Márk életéből, egy pedig Jézus életéből vett jelenet látható.
Az evangélikus templom – Ne hagyd ki, ha a helyi látványosságokat térképezed fel!
A Türelmi rendelet kiadását követően 1782-1787 között az országban 218 evangélikus templom épült, köztük a Sylvester János utcában álló sárvári evangélikus templom.
A Sárváron ma is megtekinthető evangélikus templom a harmadik temploma a helyi egyházközösségnek. Az elsőt ugyanis elvették a gyülekezettől az ellenreformáció idején. A második az 1829 május 3-ai tűzvész áldozata lett, a harmadik ezt követően, 1834-36-ban épült fel. Méghozzá közadakozásból. A templom ma így fest.
A Sylvester utcában található evangélikus templom építője Geschrey Sámuel sárvári építész volt. A látványosság fő sajátossága a Dunántúlon elterjedt sekrestyefal, amely az apszist elválasztja a templom terétől. A fehérre festett falaival és harmonikus arányaival szép példája a dunántúli klasszicista templomépítészetnek.
Érdemes felfedezni akár egy Sárváron töltött wellness hétvége alkalmával.