A sárvári arborétum egy olyan hely, ahol a fák energiái garantáltan feltöltenek
Ha Sárváron jársz, ne csak fürdőzz, relaxálj zöld környezetben is. Nálunk a fák valamiért az átlagnál erősebben közvetítik a Föld jótékony energiáit. Próbáld ki, ölelj meg egy fát mondjuk az arborétumban!
Sárvári Arborétum belépőjegy árai és nyitva tartása
Nyitva tartás
Április 1 – október 31.: 9:00-19:00
November 1 – március 31.: 9:00-17:00
Belépőjegy
4 éves kor alatt ingyenes
Gyermek (4 éves kortól): 500,- Ft
Diákigazolvánnyal: 500,- Ft
Nyugdíjas: 500,- Ft
Felnőtt: 800,- Ft
Bérlet
Családos, éves: 3000,- Ft
Felnőtt, éves: 2500,- Ft
Gyermek, diák és nyugdíjas, éves: 1500,- Ft
Kapcsolat
ERTI Központ, Kutatóállomás és Arborétum
9600 Sárvár, Várkerület 30/A.
+36 (95) 320-070
info@erti.naik.hu
Keresd a Sárvár.hu-n a szív ikont, és add hozzá a kedvencekhez a praktikusnak talált információkat! A böngésződ az így létrehozott gyűjteményt megjegyzi, de e-mailben is továbbíthatod azt magadnak. A saját gyűjteményedet a jobb felső sarokban lévő szív ikon alatt találod.
Ismerd meg egy kicsit közelebbről a Sárvári Arborétumot!
A Sárvári Arborétum Magyarország egyik legidősebb gyűjteménye, Vas megye arborétumai közül a legelső írásos emlékek Sárváron fedezhetők fel. A mai arborétum elődjét 1546-ban alapították, gyümölcsös és zöldségeskertként.
A kertészkedés egészen 1671-ig virágzott, amikoris III. Nádasdy Ferencet, az akkori országbírót a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért lefejezték és birtokait elkobozták. Ezzel a híres kertészet tönkrement, de néhány gyümölcsfa és közé keveredett tölgy megőrizte a kezdetek emlékét.
1803-ban került a várkert ismét értő kezekbe. Habsburg Ferdinánd estei-modenai főherceg vette meg a várat a hozzá tartozó területekkel együtt. Nehéz és szép feladat volt a semmivé vált régi kertet újra teremteni annak alapjain. Egy részébe újra gyümölcsöst telepítettek, a többi területen pedig lassan kialakult az angol stílusú park, megtartva az öreg tölgyeket és régi fákat. Az első ültetésből (1812) származnak azok a platánok, amelyek törzsátmérője ma meghaladja a három métert. A kor divatjának megfelelően tiszafát, japánakácot és hársat ültettek túlnyomóan. A park növényeinek kedvező klímát biztosíthatott a területet átszelő Gyöngyös-patak, a halastó az állandó talajvízszintet is tartotta.
Kiváló program itt kirándulni. A több száz éves növények között sétálni, a fák lombjai alatt megpihenni és egy padra leülve relaxálni felemelő érzés.
Örökléssel 1868-ban Lajos bajor királyi herceg tulajdona lett a kert (és természetesen a vár), aki magával hozta a híres bajorországi erdőgazdálkodás gondolatait és tapasztalatait. A városkörnyéki rossz legelőerdőket hosszú, kitartó munkával alakíttatta át magával hozott erdész szakembereivel. Munkájuknak köszönhetően a Sárvár környéki erdők mára országos hírűek. Szakemberei nagy gondot fordítottak a várpark szépítésére is. Scherg Károly 1932-ben az Erdészeti Lapokban megjelenő írásában 123 fa- és cserjefajt sorolt fel.
Ne lepődj meg, ha a sárvári arborétumban fákat ölelgető turistákkal találkozol. Itt ugyanis valamiért sokkal erősebb a fák gyógyító energiája, mint máshol.
Ezt pedig sokan ki is használják. Szóval Sárváron nem csak a gyógyvíz, hanem a növények is komoly gyógyító erővel bírnak. A fa ölelésének technikájáról és lényegéről egyébként a blogunkban írtunk részleteket. Ha kíváncsi vagy erre, ide kattints.
De visszatérve az arborétum történetére
A II. világháborúban komolyabb károk nem keletkeztek az arborétumban. A helyi erdőgazdaság vette át a kezelését, elvégezte a legfontosabb helyreállítási munkákat, amelynek eredményeképpen 1952-ben az Országos Természetvédelmi Tanács védelem alá helyezte. 1953-tól az Erdészeti Tudományos Intézetet bízták meg az akkor már jelentékeny arborétum kezelési és fejlesztési munkáinak végzésére. Bánó István és Retkes József szaktanácsai alapján Dr. Kopecky Ferenc kezdte el a munkát, és ennek eredményeképpen már 1967-ben megkétszereződött a taxonok száma. Munkáját utódai hasonló színvonalon folytatták. Az arborétumban jelenleg 300 fa- és cserjefaj, -fajta található.
Az utóbbi időben számos, Sárvárra érkező vendég itt kezdi a napot. Nordic walking botot ragadnak és átmozgatják az izmaikat még a gyógyfürdőzés előtt.
De nem csak profi “sétálókat” látni. Sokan veszik igénybe helyi nordic walking oktatók segítségét. A Thermal Sárvár, a park mellett található szállodában van erre lehetőség.
Rengeteg növényfaj
Az arborétum növényanyagát és tájképét tekintve alapvetően két részre osztható. Az egyik, az egykori ártéri keményfás ligeterdő maradvány, amely ma a város közepén ad képet az urbanizáció előtti állapotokról. Itt 400 éves ősi kocsányos tölgyek, magas kőrisek és szálanként megmaradt, de jobbára csak fiatalabb mezei szil példányok uralják a területet, körülölelve a mintegy hektáros halastavat, a ligeterdők megszokott elegyfajaival és cserjefajaival.
Az arborétum másik része a hagyományos értelemben vett arborétum, ahol a 200 évvel ezelőtt megkezdett angolpark alapjain alakult ki a mai összkép. Az arborétum talán legnagyobb értékét minden bizonnyal ezek az évszázados példányok képezik. A tájképet a legidősebb, mintegy 200 éves platánok, fekete fenyők, tiszafák, japán akácok, vasfák és egy hatalamas egylevelű magaskőris (Fraxinus excelsior Diversifolia) uralják. A későbbi telepítések közül a 100-130 éves liliomfák (Magnolia denudata, M. hypoleuca, M. kobus, M. liliiflora Nigra, M. tripetala) hívják leginkább magukra a figyelmet, de sokféle rododendron és azálea faj élvezi a savanyú öntéstalaj nyújtotta ideális termőhelyi feltételeket.
A sárvári arborétumba sajnos nem ingyenes a belépés. Viszont a jegy ára jelképes. A jelenlegi fenntartó, az ERTI honlapján írják az aktuális díjakat. Erről részletek az oldal bevezetőjében, itt.
Felhívnánk továbbá arra is a figyelmeteket, hogy az arborétum közvetlen szomszédságában lévő szállodákban szobát foglalóknak nem kell belépőt fizetni. Valamint számos más szálloda szezonális csomagjában is szerepel az ingyenes arborétumi belépés lehetősége.
Erdőjárás, nagyon másképp – Igazi erdőfürdőt kínálnak Sárvár parkjai
A fák és az emberek között ősidők óta bensőséges kapcsolat él, gondoljunk csak a néphagyományokra, a mitológiára vagy a világvallásokra. A fa a növényvilág koronás királya, hihetetlen energiákat mozgat gyökerei és lombja között, minden részecskéjén át. Jelenlétével tanít, erőterének rezgésével szelíden segít és gyógyít. Ha szeretnénk ezeket az immunerősítő, stresszoldó és egészségmegőrző gyógyhatásokat javunkra fordítani – ami valljuk csak be, manapság kiemelt fontosságú -, akkor meg kell tanulnunk erdőfürdőzni.
Mi is valójában az erdőfürdő?
Vízzel telt dézsában fürdőzés egy erdő közepén? Meditáció vagy természetismereti terepgyakorlat? Netán elvonulás a világtól? Nos, az erdőfürdő egy különleges, nagyon tudatos, végtelenül lassú és teljesen csendes séta a fák között – legyenek azok egy erdőben vagy egy parkban -, amin az érzékszerveink vezetnek minket. Cél a látásból, hallásból, tapintásból, szaglásból és ízlelésből keletkező, örömmel, áhítattal, rácsodálkozással való kapcsolódás az erdőhöz, a fákhoz. Miközben szelíden szemlélődünk és hallgatagon – telefon lenémítva! – sétálunk, folyamatosan és tudatosan lélegzünk, előbb-utóbb lelassulunk, elcsendesedünk, figyelmünk a minket körülvevő fákra fordul. Megmerítkezünk az erdő esszenciális erejében, a fák által kibocsátott esszenciális illóolajok, a fitoncidok párájában. Megérezzük az erdei talaj, a hajnali eső illatát és az erdei levegőben lévő negatív töltésű ionok energizáló és frissítő hatását. Kinyitogatjuk érzékszerveinket az erdő felé, rácsodálkozunk, gyönyörködve szemlélődünk, elmélyülten hallgatózunk. Ilyenkor teljesen jelen vagyunk, kikapcsolunk a hétköznapokból, a természet részévé válunk.
Hogyan gyógyít az erdőfürdő?
Japán tudósok az utóbbi évtizedekben komoly orvosi kutatásokkal bebizonyították, hogy az erdőfürdő – japán nevén sinrin yoku – során csökken a vérnyomás, a stresszhormonok szintje és a pulzus. A fitoncidok megnövelik a szervezet immunválaszát a vírusok és a daganatos megbetegedések ellen, nő az alvásidő, fokozódik a szervezet relaxáltsága és növekszik az általános jóllét érzése. Egy erdei séta nem tűnik rendkívülinek, ám jótékony hatásai mindenképpen annak számítanak. Fontos kutatási eredmény, hogy a megfelelően végzett erdőfürdő utáni jótékony hatások hosszabb távra, akár 1-2 hétre is megmaradnak.
Hasznos tippek az erdőfürdőzéshez:
- erdőfürdőzéshez könnyű terepet válasszunk
- tudatosan lélegezzünk, lassan és mélyen, a légzés a legfontosabb erdőfürdő gyakorlat
- csigatempóban haladjunk, óránként 1 km-nél ne tegyünk meg többet
- gyakran álljunk meg, üljünk le egy padra, relaxáljunk csukott szemmel
- a fatörzs érintésével, átölelésével levezethetjük a bennünk lévő feszültséget, kvázi „földeljük” magunkat a legtermészetesebb módon.
- maradjunk csendben, erdőfürdőzés közben felesleges a beszélgetés, mert elvész a lényeg
Keresd a Sárvár.hu-n a szív ikont, és add hozzá a kedvencekhez a praktikusnak talált információkat! A böngésződ az így létrehozott gyűjteményt megjegyzi, de e-mailben is továbbíthatod azt magadnak. A saját gyűjteményedet a jobb felső sarokban lévő szív ikon alatt találod.
Hol lehet erdőfürdőzni Sárváron?
Sárvár és környéke igazán bővelkedik a szép parkokban és erdőkben, gondoljunk csak az arborétumra, a Várparkra, a Farkas-erdőre, a Kiránduló-erdőre, Bajtira vagy a Szatmár-erdőre. Bármelyikben megtalálhatjuk kedvenc erdőfürdő terepünket. A legjobb, ha egy már jól ismert parkot vagy erdőrészt választunk, ahol saját tempónkban és az előbb-utóbb a gyakorlatban kialakuló saját erdőfürdős módszereinkkel merítkezünk meg az erdő immunerősítő, egészségmegőrző erejében.
Keresd a Sárvár.hu-n a szív ikont, és add hozzá a kedvencekhez a praktikusnak talált információkat! A böngésződ az így létrehozott gyűjteményt megjegyzi, de e-mailben is továbbíthatod azt magadnak. A saját gyűjteményedet a jobb felső sarokban lévő szív ikon alatt találod.
Kedvet kaptál egy kis sárvári erdőfürdőzéshez? Egészítsd ki a termálvizes relaxálást erdei feltöltődéssel! Kérd ehhez szakértő segítségét, jelentkezz akár szervezett erdőfürdő programra!
A sárvári csónakázó tó télen-nyáron kínál lehetőséget a kikapcsolódásra
Csónakház nyitva tartás
Nyitás: május 1.
Nyitva tartás
Hétvégenként: 10-12 óráig és 15-18 óráig.
Hétköznaponként: 15-18 óráig
Főszezonban
Hétvégenként: 10-12 óráig és 16-20 óráig.
Hétköznaponként: 16- 20 óráig
A nyitva tartás az időjárástól függően változhat.
Keresd a Sárvár.hu-n a szív ikont, és add hozzá a kedvencekhez a praktikusnak talált információkat! A böngésződ az így létrehozott gyűjteményt megjegyzi, de e-mailben is továbbíthatod azt magadnak. A saját gyűjteményedet a jobb felső sarokban lévő szív ikon alatt találod.
A termálfürdőhöz közel, kilenc hektárnyi vízfelületű, négy részből álló tórendszer található. Ahol nyáron csónakázni, télen korcsolyázni és fakutyázni is lehet.
A tórendszer szinte teljes egészében körbejárható, az öt szigetet öt híd köti össze és teszi igazán hangulatossá.
A hozzánk érkező turisták szívesen csónakáznak itt a nyári estéken, a sportosabb vendégek pedig reggelente általában itt futnak. De nem csak aktív időtöltésre alkalmas a csónakázó tó és környéket. Relaxálni, a vízi madarakat megfigyelni és horgászni is lehet itt. Télen pedig korcsolyázni várjuk ide a vendégeket.